Folytatódik a határozott kamatemelési ciklus, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintnyi bankközi likviditást (vagyis fölös pénzt) tud hosszú távra lekötni, kiszívni a rendszerből. A pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezendő kötelező tartalék rátája az ötszörösére emelkedik.
A várakozásoknak megfelelően folytatja a szigorítást a Fed.
Megugró infláció, recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, olasz kormányválság, orosz gázszállítások, sokfelé mozgó kötvényhozamok – számos probléma miatt fájhat az Európai Központi Bank (EKB) feje a mostani ülés előtt.
Az amerikai jegybank nem pusztán kamatemelési, szigorítási ciklusban van, jó eséllyel szándékosan igyekszik volatilitást előidézni, hogy a részvények és egyéb eszközök árfolyamán keresztül vagyoncsökkenést idézzen elő. A magyar jegybank alelnöke a háztartásoknak megtakarítást, a kormánynak költségvetési fegyelmet ajánlott. A frissen kinevezett miniszterelnök ezzel szemben rezsicsökkentést ígért.
Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján kiadta a jelszót: "megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!"
Érdemes bekapcsolniuk az öveket a hitelben úszó magyaroknak: a romló piaci környezet érzékenyen érintheti a szerződéseiket. Júniusban jöhet az első nagy pofon.
A megelőző héthez képest változatlanul 4,3 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank az egyhetes betéti tendert.
Az MNB igazgatótanácsa egyhuzamban harmadik hete nem nyúlt az egyhetes betét kamatához (ami jelenleg az irányadó ráta): 4 százalékon tartják.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
November közepe óta a jegybank először nem emelt az irányadó kamaton, az egyhetes betét rátáján. Az irányadó kamat így továbbra is 4 százalék.
Folytatja a kamatemelést a jegybank – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Matolcsy György, aki arról is beszélt, mi várhat a forintra a következő időszakban.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Csaknem négy és féléves csúcsra jutott a dollár a japán jenhez képest azt követően, hogy Joe Biden elnök hétfőn bejelentette: Jerome Powell marad a Federal Reserve Board elnöke – jelentette a CNBC Tokióból.
A világ első számú jegybankjainak vezetői vitáztak erről.
Fejlesztési kényszerbe kerültek a világ jegybankjai, egyre-másra tervezik a digitális jegybankpénz bevezetését, holott az még kísérleti stádiumban van.
Tanultunk a múltból, és még egyszer nem követhetjük el ugyanazt a hibát - hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke. Ennek leginkább az euróövezet sebezhetőbb államai örülhetnek.
A kamatdöntés még gyengítette a forintot, amikor viszont az MNB kiadta a döntés indoklását is, jött a nagy erősödés.
Sosem fogom védelmezni a kamatemelést - jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.
Legfeljebb két évig tartható az az állapot, hogy a kormány és az MNB politikája nem egy irányba tart – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank volt alelnöke. Szerinte a kormány annyi pénzt tesz bele a gazdaságba a következő fél évben, hogy emiatt sokkal nagyobb lehet a növekedés, mint amit a szakértők várnak, az infláció viszont tovább maradhat magas.
Erre hívja fel a figyelmet a Harvard egyetem professzora, Kenneth Rogoff, aki szerint sokkal inkább politikai döntések okozzák a tartós inflációt, mint gazdasági trendek.
